Serj Tankian - Most

Az idő mindig a most,
Itt, örökre,
Az idő mindig a most,
Sosem tűnt el,
Isten a most
A jelen ura
Fia, egy tanítás,
Egy paraszt szülötte.
Örökre itt maradunk,
miközben testünk eltávozik.
Oly messze, ameddig csak ellátnak
Hiszen a most újra most,
Itt, örökre!

Serj Tankian - Bók

Struccok mormolnak a homokban,
Rinocéroszok üvöltenek az éjben,
Baglyok morognak az éjszaka tragikus hangulatára,
Beleköpködnek az átkozott,
fattyú hold repedéseibe.
Te pedig, drágám,
Egy csodás faszt szopsz éppen.